Szivárványlóri

Szivárványlóri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Család: Lórifélék (Loriidae) Nem: Trichoglossus Faj: T. haematodus
Tudományos név
Trichoglossus haematodus (Linnaeus, 1771)
Szinonimák
Sokszínű lóri
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szivárványlóri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szivárványlóri témájú médiaállományokat.

A szivárványlóri vagy sokszínű lóri (Trichoglossus haematodus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez, ezen belül a lórifélék (Loriidae) családjához tartozó faj.

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Előfordulása 2 Alfajai 3 Megjelenése 4 Életmódja 5 Szaporodása 6 Képek 7 Források 8 Külső hivatkozás

Előfordulása 

Gyakori madár Kelet-Ausztrália erdős vidékein. Ezenkívül megtalálható még Új-Guineában és a szomszédos csendes-óceáni szigeteken délre egészen a Salamon-szigetekig, az Vanuatuig és Új-Kaledóniáig.

Alfajai 

• Szivárványlóri (Trichoglossus haematodus haematodus) – ez az alapfaj. Hazája Buru, Amboina, Ceram, Cermalaut, Goram, Watubela, Nyugati-Pápua szigetek, a Kai-szigetek nyugati tagjai és Új-Guinea nyugati részének partvonala (Ezek mind Indonéziához tartoznak)
• Kékarcú szivárványlóri (Trichoglossus haematodus intermedius) - Új-Guinea szigetének északi részén honos.
• Trichoglossus haematodus brooki - az Aru-szigetekhez tartozó spriti szigetén él.
• Sötéttorkú lóri (Trichoglossus haematodus nigrogularis) - az Aru-szigeteken, a Kai-szigeteken és Új-Guinea szigetének déli felén él.
• Trichoglossus haematodus djampeanus - kizárólag Tanahjampea szigetén él, Celebesztől délre (Indonézia)
• Trichoglossus haematodus forsteni - Szumbawa, Indonézia
• Trichoglossus haematodus massena - Új-Guinea szigetének keleti részén és a szomszédos Louisiade-szigeteken, a Karkar-szigeten valamint a Bismarck-szigeteken, a Salamon-szigeteken és Vanuatu szigetein honos.
• Bali szivárványlóri (Trichoglossus haematodus mitchellii) – Bali és Lombok szigetén él. Feje sötéten csíkozott barnásfekete, az alapfajnál kisebb.
• Ninigo szivárványlóri Trichoglossus haematodus nesophilus - Ninigo és Hermit szigetén honos, melyek az Admiralitás-szigetek tagjai nyugatra a főszigettől Manustól (Pápua-Új-Guinea)
• Trichoglossus haematodus flavicans - az Admiralitás-szigeteken és a Bismarck-szigetek közé tartozó Új-Hannover szigetén honos.
• Trichoglossus haematodus rosenbergii - Biak szigetén él (Indonézia)
• Trichoglossus haematodus micropteryx - Új-Guinea keleti részein honos.
• Trichoglossus haematodus stresemanni - kizárólag Kalaotoa szigetén él, Celebesztől délre (Indonézia)
• Trichoglossus haematodus fortis - Szumba, Indonézia
• Hegyi lóri (Trichoglossus haematodus moluccanus) – Ausztrália keleti részén és Tasmániában honos. Ez a legismertebb alfaj, hossza 30 centiméter, feje violakék, sötétkék csíkozással, nyakörve sárgászöld, torka feketés, begye skarlátvörös. Hasa mély bársonykék.
• Trichoglossus haematodus flavotectus - Wetar sziget (Indonézia)
• Trichoglossus haematodus caeruleiceps - Új-Guinea déli része
• Trichoglossus haematodus deplanchii - Új-Kaledónia és a szomszédos Loyalty-szigetek területén honos

Egyes rendszerezések szerint már önálló fajok:

• Timori szivárványlóri (Trichoglossus haematodus capistratus) vagy Trichoglossus capistratus - Timor szigetén honos
• Floresi szivárványlóri (Trichoglossus haematodus weberi) vagy Trichoglossus weberi – kizárólag Flores szigetén él. Alapszíne zöld, homloka kékes, az alapfajnál kisebb

Önálló fajjá sorolták:

• Vöröshasú lóri (Trichoglossus rubritorquis) régebben Trichoglossus haematodus rubritorquis – Ausztrália északi részén él. Tarkótájéka kék, széles narancsvörös övvel, homloka és pofatájéka violakék, hasa csíkozásmentes vörös.

Megjelenése 

A testhossza 25-28 centiméter és testtömege 100-157 gramm. A tollazata nagyon színes: háta zöld, feje kék, nyakán sárga csík fut. Melle narancsvörös, hasa sötét ibolyakék. Farka hosszú, hegyes és rikító zöld. A piros csőr felső és alsó része csipesz módjára fogja össze a táplálékot. A nagy, húsos nyelv hegyén lévő kefeszerű sörték megkönnyítik a nektárivást. Lábát kicsi, rövid pikkelyek borítják. Lábfején 4-4 hosszú ujja van, melyekből 2-2 előre, 2-2 pedig hátra mutat, így a madárnak biztos a tartása az ágak között és fára mászáskor. Hangja éles rikoltozás, melyet jobbára repülés közben hallat, evés közben inkább csicsereg.

Életmódja 

Jobbára síkvidéken fordul elő, de ritkán felmerészkedik hegyek közé is. Erdőségekben él, de szívesen látogatja az emberi települések kertjeit és parkjait is. Röpte nyílsebes, iránytartó. Társas lény, rajokban keres táplálékot. A virágzó fákon akár száz fős csapat is lakmározhat egyszerre, éktelen lármát csapva. Tápláléka főként virágpor, nektár, gyümölcsök, de magok, bogyók, rovarok és lárvák is. A szivárványlóri 10 évig él.

Szaporodása 

Költésének időpontja a földrajzi szóródásnak megfelelően változik. A költési időszak Ceram szigetén decemberben, Új-Guineában januárban, ausztráliai élőhelyén főként augusztus és január között van. A fészek egy faódúban található. A fészekaljban rendszerint 2 fehér tojás van, melyeken a tojó 25 napig kotlik. Mindkét szülő neveli a fiókákat. A fiatal madarak 7-8 hét elteltével repülnek ki.

Oldal: Hegyi lóri
Hegedűs Péter hobby tenyésztő honlapja - © 2008 - 2024 - borsodipapagajok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat