Örvös sándorpapagáj

Az örvös sándorpapagáj vagy kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Wilhelm Heinrich Kramer osztrák természettudósról kapta.

Magyar nevében a „sándor” Nagy Sándor makedón királyra utal, mivel ő volt az első, aki ilyen madarat hozott Európába.

Előfordulása 

Az örvös sándorpapagáj Közép-Afrikában a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő sávban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén, keleten Mianmarig). Németországba a Rajna-vidékére, Hollandiába, valamint Angliába betelepítették, manapság kisebb populációi élnek a szabad természetben.

Alfajai 

Az örvös sándorpapagájnak négy alfaját különbözteti meg a tudomány.

• afrikai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri krameri) Nyugat-Afrikában Guineától,Szenegáltól és Mauritánia déli részétől keletre egészen Uganda nyugati részéig és Szudán déli részéig valamint délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti területéig előfordul.
• etióp örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri parvirostris) Etiópia északi részén, Szomália északnyugati területein és Szudánban a Szennár területen él.
• indiai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri manillensis) India középső és déli részén, Srí Lanka szigetén és Bangladeshben őshonos. Fogságból megszökött egyedekből alakult vagy mesterségesen betelepített populációi élnek Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.
• északi örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri borealis) Pakisztán keleti részén, Észak-Indiában, Nepálban és Burma középső területein honos.

Korábban e faj alfajának vélték a ma már önálló fajként kezelt mauritiusi sándorpapagájt (Psittacula echo) is. A DNS elemző genetikai vizsgálatok bebeizonyították, hogy ez a örvös sándorpapagájtól oly elszigetelten élő faj valóban önálló faj, de nagyon közel áll az örvös sándorpapagájhoz.

Megjelenése 

Testhossza 38-42 centiméter (25 centiméteres farkával együtt), szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter és testtömege 120-150 gramm. A hímet a fekete torka különbözteti meg a tojótól. Harmadik életévében keskeny rózsaszínű gyűrű képződik a nyaka körül. A tollazata világító zöld; a hosszú, hegyes farok felső része kékeszöld. A lábujjak erősek és hajlottak, hogy a madár meg tudjon kapaszkodni az ágakon. A táplálékot is képes ügyesen megfogni és a csőréhez vinni. A csőr fénylő piros, nagyon erős és görbe.

Hím

és a tojó

Életmódja 

Az örvös sándorpapagáj társas lény. Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból és dióból áll.

Szaporodása 

Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A költési időszak Afrikában augusztustól novemberig, Indiában decembertől júniusig tart. A fészekalj 3-4 fehér tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 22-24 napig kotlik. A fiatal papagájok 40-50 nap múlva repülnek ki. Nem mindegyik fióka marad meg.

Képek

• 
• 
• 

Forrás 

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

Oldal: Kis sándor papagáj
Hegedűs Péter hobby tenyésztő honlapja - © 2008 - 2024 - borsodipapagajok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat